2017. október 1-én délután 2 órakor Hull városának több száz telefonfülkéjében kísérteties pontossággal egyszerre kezdtek el csörögni a telefonok.

A különleges krémszínű (nem a szokásos piros) telefonfülkék meglepetést tartogattak mindenkinek, aki felvette a telefont: egy elképzelt jövőbeli Hullban találták magukat, és a vonal másik végéről egy 2097-ből érkező hang szólt hozzájuk.

A hívások a 2097: We Made Ourselves Over (Mi és a jövőnk) eseménysorozat részét alkották, amelyet a Blast Theory, egy művészeti közösség talált ki, amelynek munkája az interaktív média, a digitális műsorszórás és a performansz elemeit ötvözi. A projekt Aarhussal, a 2017-es Európai Kultúra Városával való egész éves együttműködés eredménye volt, amelynek során mindkét városból megkértek néhány lakót és szakértőt, hogy írják le, milyen reményeik vannak a következő 80 évre.

A film, az élő performansz és az okostelefonos alkalmazás médiumain keresztül a projekt felkeltette Hull és a környék lakóinak érdeklődését, akik közül több ezren jöttek el a város különféle helyszíneire, hogy megnézzék, mit tartogat nekik a 2097.

Elképzeljük a jövő városát

A projekt középpontjában egy öt rövidfilmből álló sorozat állt, amelyeket egyenként, online tettek közzé, és a Hull lakói által javasolt helyszíneken mutattak be. Az alább megtekinthető filmek egy jövőbeli várost képzelnek el, ahol a technológia uralkodik. A sorozat első filmje ennek az ötletnek a korlátait feszegeti, amikor egy olyan várost képzel el, amelyben az „öregek tanácsa” – fiatal nők egy csoportja – uralkodik, akik adatátvitellel kapnak hatalmat.

A második részben magasabbra ugrik a politikai tét, amikor a város fiatal urainak el kell dönteniük, hogy melyik környéket semmisítsék meg először. A harmadik filmben átalakul a város vezetősége, a negyedikben pedig a távozó uralkodó, Hessa édesanyjának el kell hagynia az otthonát, amikor óriási „molekulagyűjtők” érkeznek, hogy elpusztítsák a lakóhelyét.

A rövidfilmek jövőről alkotott víziója nagyító alá vesz néhány olyan fontos kérdést, amelyekkel Hullnak ma is szembe kell néznie: ilyenek a dzsentrifikáció, a kiszorulás, a társadalmi jólét. Az oldal alján található hivatkozásra kattintva megtekinthető utolsó részben Hessa édesanyja megteszi az „új városba” vezető hosszú gyalogutat, és eközben tanúi lehetünk egy olyan jövő lehetséges hatásainak, ahol a technológia uralkodik.

Szembenézés a globális kihívásokkal

A rövidfilmek mellett egy interjúsorozat is készült, amely ezeket a témákat részletesebben is körüljárja. A tudomány, a gazdaság, és a földrajz szakértőit kérdezték meg a legnagyobb problémákról, amelyekkel városainknak szembe kell nézniük. A fenti videóban David Gibbs, a Hulli Egyetem társadalomföldrajz-professzora beszél az emberiség előtt álló főbb kihívásokról, amelyekkel a következő évtizedekben szembesülni fogunk, így például a globális felmelegedésről és az erdőirtásról. Sorra veszi azokat a lépéseket is, amelyek ezeknek a problémáknak a megoldására szolgálhatnak.

Más szakértők az új technológia és az emberek kapcsolatát igyekeznek megérteni. A fenti filmben Dr Margaret Boden, a kognitív tudományok kutatóprofesszora a Sussex Egyetemen a következő kérdésekre válaszol: „Hogyan változtatja meg a technológia az embereket?” és „Hogyan élünk majd együtt 2097-ben a mesterséges intelligenciával?”

Hull egy olyan város, amely az emberek mozgására és az iparra épült. A 2097 középpontjában azok az emberi történetek vannak, amelyek az elmúlt 800 év során hozzájárultak a város fejlődéséhez. A következő 80 évet és a ránk váró hatalmas kihívásokat elképzelő 2097 üzenete az, hogy rajtunk múlik, hogyan alakítjuk a jövőnket.

Nézze meg ezt is!

Külső linkek